Blogot írni történelemből? Igen, megpróbálkozok vele. Mindig érdekelt a népek, kultúrák története, eredete. Különösen itt Közép-Európában magyarként – nem feltétlenül indokolatlan - gyűlölettel körülvéve, ahol lehet, hogy mi csak jött-mentek vagyunk, őshazánk messze keleten. A nemzetek mindig is igyekeztek területi követeléseiket eredetük, őshonosságuk igazolásával alátámasztani. Ki volt itt előbb? Kinek az ősei nyugszanak itt? Persze ezen az alapon semmi keresnivalója az indoeurópaiaknak Ausztráliában vagy Amerikában. Vagy a főemlősök bejelentkezhetnének Délkelet-Ázsiáért vagy Afrikáért. Sőt Európáért is, hiszen még a csimpánzokkal közös őseink megfelelő éghajlati körülmények között Dél-Európában is laktak. De félretéve viccet és a személyes kötődéseket - amennyire egy amatőr, releváns végzettség nélküli „szobatudóstól” telik - megpróbáltam az internetről az általam hitelesnek vélt forrásokból tájékozódva objektíven felvázolni, összeollózni, összelopkodni a múltat: kik szerveztek először egyfajta államot, rokoni kapcsolatok felett álló közösségeket? Még egyszer: Ki volt itt előbb? A fenti kérdések megválaszolására törekedve a paleolitikum időszakáig megpróbáltam visszanyúlni, persze ezen időszakot inkább általánosítva és jóval nagyobb távlatokat felölelve, globálisabban piszkáltam: a Felső Paleolitikumig évezredekben/századokban, a mezolitikum/epipaleolitikumig évtízezredekben mértem az időt. Az Alsó Paleolitikumban Afrika, a Felső Paleolitikumban pedig Európa jóval nagyobb hangsúlyt kapott. Ugyanezt nem csak idő, hanem területi alapon is elmondhatom: az Alsó Paleolitikumig egyszerre egész földrészeket, szubkontinenseket vizslattam, míg közeledve jelen korunk felé egyre kisebb területek felett töltöttem egyre több időt. Saját eredettörténetünk pedig annyira komplex, hogy emiatt nem lett volna elég csak Európában vizsgálódni: el kellett mélyülnöm Ázsia múltjában is. Ezért ez egy igen hosszú sztori lesz, és attól tartok a végére (vagy már eleve en bloc) már csak magamnak írogatom a fejezeteket.

Kutakodásaim során legtöbbször a mai országhatárokon túlnyúló nagyobb egységeket találtam, hiszen a kultúra, vallás, termelési mód, sőt az etnikumok sem ismerik ezeket a határokat mind a mai napig. Nézzük például a Kárpát-medencét: durván 1000 évvel ezelőtt, előttünk avarok, szlávok, dákok-géták-trákok, korábban germán törzsek éltek itt, talán az ő eredetüket ki lehet majd bogozni. Még előttük a kelták lakták Európa nagy részét, illetve a Római Birodalom is megvetette lábát a régióban, keletebbre a szkíták és a szarmaták is „rendetlenkedtek”. Visszafelé haladva az időben velük megérkeztünk az ókorhoz. A kelták feldolgozása már nem tűnik annyira könnyűnek, írásos emlékek nem maradtak utánuk, szinte csak görög történetírók és a Római Birodalom feljegyzéseire hagyatkozhatunk velük kapcsolatban. Talán őket tekinthetjük Európa első nagykiterjedésű – itt nem is tudom milyen szót használjak, hiszen nem szerveződtek nagyobb egységbe – államának, birodalmának, fejedelemségének már a fémkorszakokban is, a görögöket és rómaiakat jócskán megelőzve. Az ő eredetük már érdekesebb lesz, vajon melyik neolitikus kultúra leszármazottjai? És azok honnan jöttek? Annyi biztos – legalábbis annak idején ezt verték belénk – a neolitikus forradalom a Közel-Keletről terjedt szét, már csak az nem egyértelmű, hogy Anatólia-Balkán útvonalon, vagy a Kaukázuson át a Dél-orosz sztyeppék felől közvetítették. Vagy esetleg párhuzamosan helyi találmány? Továbbá mindenképpen bevándorló népcsoportokkal érkezett és hozták magukkal a vívmányokat, vagy a kultúrák a szomszédos népekkel érintkezve terjedtek? De a neolitikum előtt is éltek itt Európában felső paleolitikus kultúrájú népek, az aurignaciak, gravettiek, solutréiek, magdaléniak, akik a szubsztrátumot alkották. Ők lehettek itt az első Homo sapiensek? Előttük a jégkorszakok teljesen kipucolták az itt élő népeket? Ők kik lehettek? Az biztos, hogy a Neandervölgyi ember és az elődje a Homo Heidelbergensis, valamint a Homo Erectus is élt ezen a területen.

Néhány fogalom

Mi is az a történelem?

Saját szavaimmal: párhuzamosan lezajlott és ma is zajló események egymást követő sorozata. História. Ezen események nagy része a véletlen műve. Később – közeledve a jelenkor felé – egyre inkább tudatosan alakított cselekmények, melyeknek feltárható a mozgatórugója, oka, de véleményem szerint a mai kor szemüvegén át nézve tudjuk a tanulságait leszűrni, annak ellenére, hogy a múlt emlékei nem hozzánk, kései, idegen emberekhez akarnak szólni. Ebből kifolyólag előfordulhat – és biztosan elő is fordul – hogy nem az akkori valós szándékot sejtjük bizonyos történések mögött, de ez a lényegen mit sem változtat. Röviden összefoglalva: az ember minél könnyebben elérhető jóra és többre vágyott (és vágyik most is), akár közösségekbe szerveződve, akár egyénileg. Az anyagi javak, erőforrások és termelőerők birtoklásának vágya áll a legtöbb esemény hátterében.  A „források” száma véges és földrajzilag determinált – legtöbbször klimatikus viszonyok által is befolyásolt - így elkerülhetetlenek voltak az interakciók, összeütközések. Az események láncolata nem egyértelmű, nehéz kirakós darabkáival van dolgunk, illetve több darab jelenleg is hiányzik: a bekövetkező „sötét korszakok” leggyakrabban romló klimatikus viszonyok alatt következtek be, régészetileg erőszak és pusztítás, rombolás, elnéptelenedés nyomaival. Leghamarabb a multikulturális, több lábon álló nemzetek álltak talpra egy-egy „pofon” után. Legnagyobbat a bezárkózó, kirekesztő, idegengyűlölő birodalmak buktak, ahol pl. kizárólag (v. legalábbis döntően) egy stratégiai ágazatra alapozták a megélhetést, mely, ha összeomlott, nem volt alternatív - akár csak átmeneti - megoldás.

A kultúra

Az egyik tájon a földművelés vagy a halászat lehetett az első építőkő, a másikon az állattenyésztés, művészet és a vallás, máshol a gyarapodó népesség, vagy a társadalmi szervezettség és hierarchia szolgálhatott alapként. Talán nincs is egyetlen út a kultúra felé, minden közösség más-más ösvényen érkezett. Bizonyos nyersanyagok és felhasználási céljuk elsődleges meghatározója volt a megmunkálásuknak, de ha több lehetőség, technika és forma is megfelelt az előző feltételeknek, akkor beszélhetünk igazán „kultúráról”, hiszen már csak ízlés kérdése volt, hogy mi, miből és hogyan készül. Jó esetben a variánsok egy adott területen vagy csoportban élőket jellemeztek, de mindig is nehéz volt egyértelműen megkülönböztetni a választható tradíciókat a kényszerítő körülményektől. Az egy-egy csoportra, horizontra, kultúrára jellemző eltérő stílus mögött pedig nem biztos, hogy eltérő etnikumokat is sejthetünk. Bonyolítja a képet, hogy pl. ugyanazon törzs más eszközöket készít az időszakok és a földrajzi helyek függvényében, illetve különböző nyelvi, etnikai csoportok hasonló kultúrát hagynak maguk után hasonló körülmények között. Mindenesetre az írásbeliség megjelenése előtt regionális eszközvariánsok alapján tehetünk különbséget a kultúrák között. Legtöbbször a mai országhatárokon túl nyúló nagyobb egységeket találtam, hiszen – mint korábban is leírtam - a kultúra, vallás, termelési mód, sőt az etnikumok sem ismerik ezeket a határokat mind a mai napig. Továbbá mindenképpen bevándorló népcsoportokkal érkezett és hozták magukkal, vagy a kultúrák a szomszédos népekkel érintkezve terjedtek?

Kronológia

Külön tudományág, ami a datálással és naptárrendszerekkel, továbbá kormeghatározással foglalkozik. Itt csak annyit említenék, hogy az írásbeliség előtti őskőkorok esetén a mai dátumhoz (ami egyezményesen 1950) képest X évvel ezelőtti eseményekre "X évvel ezelőtt" megjelölést használok, ami az időszámítás (vagy Krisztus) előtti + durván 2000 (pontosan 1950) évet jelent. Tehát egy 50 000 évvel ezelőtti esemény nagyvonalakban i.e. 48 000-et jelent. Erre azért van szükség, mert ezek nem egzakt, hanem nyers vagy kalibrálatlan kormeghatározások a radiokarbonos kormeghatározás hibahatárai miatt. Angolszász irodalomban ezek BP (Before Present) megjelölést kapnak. A neolitikumtól kezdve pedig az időszámításunk előtt vagy szerint (I.e. és i.sz.) illetve az angolszászoknál krisztus előtt vagy után (Kr.e. és Kr.u., angoloknál B.C. before Christ és A.D. anno Domini=az Úr évében") megjelölést használom.

Korszakok

www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu oldalról, a kalkolitikum (kőrézkor) kb. kr.e. 4000-3000 közt kimaradt

Gazdasági, pontosabban eszközhasználati v. technológiai szempontok alapján beszélhetünk: paleolit, mezolit/epipaleolit, neolit, kalkolit (kőréz), réz (eneolit), bronz és vaskorszakokról. Nem egyszerre zajlottak e korszakok, és nem törvényszerűen következtek egymásból, de közben az ősközösségi rend felbomlási szakaszából egyre újabb és újabb társadalmak alakultak át osztálytársadalommá a korszakok alatt.

slideplayer.hu oldalról

Időbeli lefolyása szerint feloszthatjuk a történelmet őskor, ókor, középkor és újkorra. Szerintem észszerűbb és pontosabb az előző technológiai felosztás.

/ Nagyon megerőszakolva az őskor durván a paleolitikumot, a mezolitikumot és a neolitikumot fedi le. Hivatalosan az emberelődök (hominina) megjelenésétől (inkább azok eszközhasználatától) az írásbeliség megjelenéséig tart, tehát itt sem mindenhol egyforma korszakhatárokról beszélhetünk. Ezek alapján az őskor kezdeténél előnyben volt Afrika, és hátrányban Európa.

/ Az ókor a fémkorszakoktól a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tart, hivatalosan az írásbeliség megjelenésétől i.sz. 476-ig. Tehát a kezdete nem mindenhol esik egybe, itt a Közel-Kelet előnyben volt a világ többi részével szemben (bár még folynak viták a neolitikus Szerbia, Bulgária és Románia területét érintő Vinca-Tordos kultúra keretein belül feltárt jelekről), de a vége az hivatalosan elfogadott Európában.

/ A középkor a Nyugatrómai Birodalom bukásától, tehát pontosan i.sz. 476-tól Amerika felfedezéséig, i.sz. 1492-ig tartott.

/ Az újkor Amerika felfedezésétől, i.sz. 1492-től az I. Világháború kezdetéig, 1914-ig tartott.

A kainozoikum felosztása (Leakey: Az emberiség eredete)

Az első emberfélék megjelenésétől érintett időszakokhoz tartozó földtörténeti korokat is érintőlegesen feldolgozom:

/miocén a 23 és 5 millió évvel ezelőtti időszak, még jelentős geológiai változások zajlottak a főemlősök robbanásszerű fejlődésével, a korszak végén az emberszabásúak közül kivált az ember, az emberősök Afrikán kívül Eurázsiában is elterjedtek

/pliocén kb. 5-2,5 millió évvel ezelőtti szakasz, ahol a geológiai történések már megágyaznak a jégkorszaknak, emberelődjeink Eurázsiában lehanyatlottak, már Afrikában fejlődnek tovább, a korszak végén megjelenik az Australopithecus

/pleisztocén („közel a jelenhez”) - tévesen Jégkorszaknak is nevezik, pedig a jóval régebbi földtörténeti korszakokban is voltak súlyosabb és az egész Földre kiterjedő jégkorszakok, így helyesebb ezt negyedidőszaki v. Késő Kainozoikumi Jégkorszaknak nevezni - a 2,5 millió évvel ezelőttől a 12 000 évvel ezelőttig tartó időszakot foglalja magába. Közvetlenül a jelenkor (holocén) előtti időszak, azzal együtt alkották a negyedidőszakot (Quaternery). Az európai pleisztocén a régészeti paleolitikummal („régi kőkorszak” vagy „őskőkorszak” v. pattintott kőkorszak) esik egybe. Lényegében jégkorszakok v. glaciálisok (mely szó a korszakot és magát a jégtakarót egyaránt jelenti, a nagyobb jégkorszakok alatti kisebb felmelegedést követő kisebb lehűlések neve stadiális) és jégkorszakközök (interstadiálisok v. interglaciálisok) sorozata volt. Arányaiban az időszak alatt kb. 10 % volt interglaciális, nagyobbrészt hideg glaciális zajlott. Többek között a Homo Sapiens kialakulásának és elterjedésének időszaka.

/holocén vagy jelenkor durván i.e. 12 000-től kezdődött és a mai napig ezt éljük, gyakorlatilag a legutolsó interglaciális, melyben vagyunk és ezt már mi alakítjuk, nem csak passzívan elszenvedjük, mint nagyjából az eddigi érákat. Teljesen belakjuk a Földet, további fajokat (és legfőképpen egymást) irtunk ki, ami miatt antropocén korszaknak is nevezik.